 Ebben a szobában posztoltak Ferenc József császár testõrei, akik a császár lakosztályához vezetõ bejáratot õrizték. A szobában a jobb oldalon egy kerámia cserépkályha látható, amelyet a kastély többi kályhájához hasonlóan a szobák mögött található fûtõfolyosóról fûtöttek (eredetileg fával), hogy a fûtéssel járó teendõkkel ne zavarják a császári családot, és ne koszolják be a lakótereket. A XIX. századtól tértek át a forró levegõvel történõ fûtésre, amelyet 1992-ig használtak. www.schoenbrunn.at | Download Tour-Guide (PDF)© by Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

Schloß Schönbrunn - Dísztermek a nemesi szinten

01 - Testõrségi szoba

 Ez a helyiség várószobaként funkcionált Ferenc József audienciái alkalmával. A császár hetente két alkalommal tartott meghallgatást. A biliárdasztal, amely Ferenc József nagyapjáé, I. (II.) Ferenc császáré volt, a tisztek, miniszterek és hozzátartozóik időtöltését szolgálta. A falakon három nagy festmény található: a középső a Mária Terézia-rend első adományozását ábrázolja 1758-ban. Ez a Mária Terézia által létrehozott kitüntetés volt a Monarchia első érdemrendje, amely a császári ház egyik legmagasabb rangú elismerésének számított. A jobb és bal oldalon található képek az alapítás 100 éves évfordulójának megünneplését örökítik meg – Ferenc József ebből az alkalomból díszes vacsorát adott a Nagy Galériában és egy fogadást a kastélyparkban. www.schoenbrunn.at | Download Tour-Guide (PDF)© by Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

02 - Biliárdszoba

 A szoba a Mária Terézia korából származó aranydíszítéssel ellátott értékes diófaburkolatról és a szintén eredeti berendezéshez tartozó rokokó asztalokról kapta a nevét. A csillár a XIX. századból származik. Ebben a szobában fogadta Ferenc József az audienciára érkezőket, akik egy kitüntetést jöttek megköszönni, kéréssel fordultak a császárhoz vagy be szerettek volna mutatkozni, miután betöltötték új hivatali posztjukat. Egy délelőtt akár 100 embert is fogadott Ferenc József, aki kitűnő névmemóriájáról volt híres – soha nem felejtett el egyetlen nevet vagy arcot sem, amelyet egyszer már hallott vagy látott. A meghallgatások általában néhány percig tartottak, amelyeket a császár egy egyszerű fejbólintással fejezett be. www.schoenbrunn.at | Download Tour-Guide (PDF)© by Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

03 - Diófa szoba

 Ferenc József 18 évesen került az osztrák császári trónra. Hihetetlen mennyiségű munkát végzett – munkanapja hajnali 5 óra előtt kezdődött, a nap nagy részét íróasztala mellett töltötte, amelyet a jobb oldalon láthatunk, itt tanulmányozta át aktáit, itt reggelizett és ebédelt is. Így az állam első emberének élete nagy részben ennél az íróasztalnál zajlott. Magánhelyiséginek díszes berendezését a császár egyáltalán nem tartotta fontosnak. Megelégedett a családjáról készült festményekkel és fotókkal, valamint a gyermekeitől és unokáitól kapott ajándékokkal. A nagy portrék egyike a 33 éves császárt, a másik pedig feleségét, Erzsébet császárnét ábrázolja, aki Sisi néven vált valóságos mítosszá. www.schoenbrunn.at | Download Tour-Guide (PDF)© by Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

04 - Ferenc József császár dolgozószobája

 A császár mindennapjai a hálószobában kezdődtek és előre meghatározott, pontos időterv szerint zajlottak; Ferenc József hajnali 4 órakor ébredt, majd hideg vízzel megmosakodott és hívő katolikushoz méltóan az ágytól balra látható zsámolyra térdelve elmondta reggeli imáját. A szobában látható vaságy jól példázza az osztrák császár spártai életfelfogását. A 86 éves Ferenc József ebben az ágyban halt meg 68 éves uralkodását követően1916-ban, az első világháború kellős közepén. A festőállványon látható festmény a halálos ágyán ábrázolja a császárt. Ferenc Józsefnek hosszú élete során számos sorscsapást kellett elszenvednie. Első lánya, Sophie 2 évesen halt meg, fivérét, Miksát Mexikó császáraként kivégezték a forradalmárok, ezt követte egyetlen fiának, Rudolfnak tragikus öngyilkossága, Erzsébet császárnét pedig egy olasz anarchista gyilkolta meg. A szoba kijáratánál, balra található a császári toalett, amelyet 1899-ben építettek be a szobába, angol mintára. A következő három kisebb szoba Erzsébet császárné magánlakosztályához tartozott. Az írószobaként használt Lépcsőkabinetben írta Erzsébet császárné a leveleit, naplóját és verseit. Innen egy csigalépcső – amelyet a Monarchia felbomlása után megszüntettek – vezetett a császárné földszinten található magánszobáiba. Az Öltözőszobában végezte a császárné szépségének megőrzését szolgáló tevékenységeit. Erzsébet korának egyik legszebb asszonya volt, és ennek tudatában is volt. A császárné napját nagymértékben meghatározta a csinos alak megőrzése érdekében végzett sporttevékenység és a szépségápolás – csaknem földig érő csodálatos hajának ápolása minden nap több órát vett igénybe. Tekintse meg ezeket a helyiségeket, majd kérjük, menjen a 9-es szobába, Ferenc József császár és Erzsébet közös hálószobájába. www.schoenbrunn.at | Download Tour-Guide (PDF)© by Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

05 - Ferenc József császár hálószobája

 Ferenc József 1854-ben vette feleségül unokahúgát, Erzsébetet, aki akkor még alig múlt 16 éves. Ezt a szobát a házasságuk alkalmából rendezték be közös hálószobának. Ferenc József egész életében imádta feleségét – hogy vonzódását azonos mértékben viszonozták-e, örök kérdés marad. Erzsébet kezdetektől fogva elítélte az udvari élet merev szabályait, és az évek múltával öntudatos nővé fejlődött. Önálló életet élt, nagy utazásokat tett, és csak ritkán volt látható Bécsben. Erzsébet császárnét 1898 szeptemberében, 61 éves korában szúrta le Genfben egy ráspollyal Luigi Luccheni, egy olasz anarchista. www.schoenbrunn.at | Download Tour-Guide (PDF)© by Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

09 - Ferenc József császár és Erzsébet közös hálószobája

 Erzsébet császárné fogadószalonjának atmoszféráját a fehér és aranyszínű faburkolat, a világos árnyalatú selyemtapéta és a díszes, neorokokó stílusú bútorok határozzák meg. A tükör előtt található óra fordított számlappal rendelkezik, amelynek köszönhetően a tükörben olvasható le a pontos idő. A XVIII. századból származó pasztellképek igazán figyelemre méltó alkotások – Mária Terézia gyermekeit ábrázolják és neves művészektől származnak, többek között a genfi festőtől, Liotardtól, akit Mária Terézia igen nagyra értékelt. A kályhától balra látható kép Mária Terézia legkisebb lányát, Marie-Antoinette-et ábrázolja vadászkosztümben. 1770-ben, tizenöt éves korában adták feleségül a későbbi francia királyhoz, XVI. Lajoshoz, hogy lezárják a Bourbon- és a Habsburg-dinasztia közötti rivalizálást. 1793-ban a francia forradalom során guillotine általi halálra ítélték és kivégezték. www.schoenbrunn.at | Download Tour-Guide (PDF)© by Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

10 - Erzsébet császárné szalonja

 Ez a szoba családi étkezőként szolgált. A családi vacsorák szigorú udvari szabályok szerint zajlottak – az asztal mindig ünnepi díszben pompázott, középen álltak az aranyozott asztaldíszek, amelyeket virággal, gyümölccsel és édességekkel díszítettek fel. A hivatalos vacsorák alkalmával francia ételeket szolgáltak fel, míg a családi étkezések során Ferenc József inkább a bécsi konyha ételeit részesítette előnyben, ilyen például a bécsi szelet, a gulyásleves, a tafelspitz vagy a híres császármorzsa. Az ételeket az udvari konyhából melegentartó dobozokban szállították a kívánt lakosztályokhoz, és a szomszédos szobában szénnel, később gázzal fűtött rezsón tartották melegen, hogy az asztalra csak frissen készült és meleg ételek kerüljenek. A császár az asztal közepénél ült, vele szemben, ha épp Bécsben volt, a császárné. Mivel Erzsébet gyakran diétázott, hogy megőrizze csinos alakját, a közös étkezéseken csak ritkán vett részt. A családi vacsorák általában 18.00 órakor kezdődtek, az ételválaszték 3-tól 6 fogásig terjedt. A korhű módon megterített asztalon látható teríték a bécsi Hofburg Ezüstkincstárából származik, ahol értékes porcelán- és ezüsttárgyak egész sora látható. Itt látható többek között Mária Terézia aranyból készült fogpiszkálója, valamint Erzsébet császárné evőeszközei. www.schoenbrunn.at | Download Tour-Guide (PDF)© by Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

11 - Marie Antoinette-szoba

 A Gyermekszobát Mária Terézia lányainak portréi díszítik. Tizenegy lánya közül a legtöbbet politikai okokból még ifjúkorban férjhez adták. Bal kéz felől, közvetlenül az ajtó mellett Marie Christine portréja látható, aki Mária Terézia kedvence volt. Ő volt az egyetlen, aki szerelemből házasodhatott, mégpedig Albert von SachsHU-Teschennel, az Albertina Múzeum alapítójával. Itt látható még egy fürdőszoba is, amelyet 1917-ben az utolsó Habsburg császárnénak, Zitának építettek. A következő szobába vezető kijárat előtt még egy pillantást vethetünk a Reggelizőkabinetbe. A falat díszítő virágmedaillonokat Elisabeth Christine, Mária Terézia anyja saját kezűleg készítette. www.schoenbrunn.at | Download Tour-Guide (PDF)© by Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

12 - Gyermekszoba

 A Sárga szalonnal kezdődnek a kastély kert felőli oldalán található szobák és lakosztályok. Érdekes megfigyelni, hogy a svájci Liotard által készített képeken szereplő polgári gyermekek milyen erős kontrasztban állnak a Mária Terézia gyermekeiről készült udvari portrékkal, amelyek például a következő szobában is láthatóak. Itt található egy kép Mária Teréziáról, Magyarország királynőjéről is. A festményt Martin van Meytens udvari festő készítette. www.schoenbrunn.at | Download Tour-Guide (PDF)© by Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

14 - Sárga szalon

 A tükörtermet Mária Terézia előszeretettel használta családi ünnepségek, többek között kisebb koncertek helyszíneként. 1762-ben ebben a teremben került sor az akkor még csak hatéves Wolfgang Amadeus Mozart első császárnő előtt adott koncertjére. A zenei bemutatató után – a büszke apa szavait idézve – „Wolferl a császárnő ölébe pattant, karját a nyaka köré fonta és arcon csókolta“. www.schoenbrunn.at | Download Tour-Guide (PDF)© by Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

16 - Tükörterem

 Ez a szoba és a következő két helyiség Joseph Rosa-ról, a tájképek festőjéről kapta a nevét. Az első kép, amely belépés után közvetlenül balra az ajtó mellett található, a Habichts várat – a Habsburg-dinasztia származási helyét – ábrázolja a svájci Aargauban. Itt látható Mária Terézia portréja is, amely az udvari festő, Martin van Meytens munkáját dicséri. Mária Terézia rendkívül energikus asszony volt – apja halála után sikerült megvédenie a Habsburg-örökséget az osztrák örökösödési háborúban csaknem fél Európa ellen. Ő irányította a Habsburg örökös tartományokat, míg férje, Lotharingiai Ferenc István herceg, a későbbi I. Ferenc német-római császár, élete során elsősorban saját érdeklődési körének, a természettudománynak és a pénzügyeknek szentelte figyelmét, a politikát pedig feleségére bízta. www.schoenbrunn.at | Download Tour-Guide (PDF)© by Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

17 - Rosa-szoba

 A Nagy Galériát a császári család előszeretettel használta bálok, fogadások és gálavacsorák színhelyeként. A több mint 40 méter hosszú és csaknem 10 méter széles Nagy Galéria ideális helyszínét képezte az udvari rendezvényeknek. A kristálytükrökkel, aranyozott stukkódekorációkkal és mennyezetfreskókkal díszített terem a rokokó csodálatos remekműve. A freskókat az olasz festő, Gregorio Guglielmi készítette. A képek elsősorban Mária Terézia dicsőséges uralkodására utalnak. A középső freskón I. Ferenc és Mária Terézia látható a trónon, körülöttük a megszemélyesített uralkodói erények, valamint a Monarchia örökös tartományainak allegóriái. A két hatalmas, fából faragott és aranyborítással ellátott csilláron 70-70 gyertya égett, mielőtt a kastélyban 1901-ben az elektromos áramot bevezették. A Monarchia felbomlása után a Nagy Galéria koncertek helyszíneként szolgált. 1961-ben itt került sor Kennedy és Hruscsov legendás találkozójára. A szomszédos Kis Galéria a kastély kert felé néző oldalán fekszik. Elsősorban névnapok és születésnapok ünneplésére használták ezt a termet, amelyből csodálatos kilátás nyílik a kastélyparkra és a Gloriette-re, amelyet még Mária Terézia korában építettek a szemközti magaslatra. A legutóbbi renoválás alkalmával a Kis Galéria visszanyerte a XIX. századból származó eredeti, csillogóan fehér színét. www.schoenbrunn.at | Download Tour-Guide (PDF)© by Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

21 - Nagy és Kis Galéria

 A Kis Galéria mindkét oldalán egy-egy kínai kabinet található: balra az ovális, jobbra a kerek kínai kabinet. Mária Terézia nagyon kedvelte az akkoriban igen divatossá vált kínai és japán művészetet. A fehér faburkolatba mindkét szobában értékes kínai lakkfestésű táblákat illesztettek, ezek aranyozott keretéből kis konzolok állnak ki, amelyeken kék-fehér porcelándíszek találhatóak. Igazán figyelemreméltó a termek művészi intarziákkal ellátott parkettaborítása is. Mindkét helyiség játék- és tárgyalószobaként funkcionált. A kerek kínai kabinetben került sor a titkos állami konferenciákra, valamint a Mária Terézia és Kaunitz kancellár közötti megbeszélésekre. www.schoenbrunn.at | Download Tour-Guide (PDF)© by Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

23 - Kerek és ovális kínai kabinet

 A Karusszel-szoba az itt található két nagy kép közül a bal oldali alkotásról kapta nevét, amely egy lovasjátékot ábrázol. A hölgykarusszelt Mária Terézia rendezte 1743-ban a Hofburg téli lovardájában, hogy megünnepelje Prága visszahódítását az osztrák örökösödési háború alatt. Ebben a lovardában – a mai Spanyol Lovasiskolában – mind a mai napig tartanak lovasbemutatókat a híres lipicai lovakkal. A kép közepén látható Mária Terézia is, amint egy lipicai ló hátán lovagol udvarhölgyei között. Balra VI. Károly, a császárné apjának portréja látható díszes spanyol ruhában. www.schoenbrunn.at | Download Tour-Guide (PDF)© by Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

25 - Karusszel-szoba

A mai kastély helyén már a XVII. században egy Habsburg-díszkastély állt, amelyet azonban 1683-ban, a török megszállás idején leromboltak. Az oszmán seregek felett aratott gyõzelem után I. Lipót császár az osztrák származású barokk építészmestert, Fischer von Erlach-ot bízta meg egy vadászkastély építésével. Fél évszázaddal késõbb Mária Terézia udvari építészével, Nicolaus Pacassival építtette át a kastélyt rokokó stílusú nyári rezidenciává, és udvartartásával együtt, amely nem kevesebb mint 1500 fõt számlált, itt töltötte a nyári hónapokat. A császári család maga is részt vett a helyiségek kialakításában, amelynek köszönhetõen a kastély mind a mai napig élettel teli maradt és egyedülálló bepillantást enged a Habsburg-család mindennapjaiba. Mária Teréziát követõen más családtagok is meghatározó nyomokat hagytak a kastélyban, mindenekelõtt az ükunoka Ferenc József császár, aki itt született és 68 évig tartó uralkodása után itt is halt meg 1916-ban. Amennyiben idõközben felért az elsõ emeletre, kérjük forduljon jobbra és menjen az úgynevezett Halszálkás szobába. A bal oldalon található ablakon kinézve a császári udvarra látni, amely a Gyermekmúzeumhoz tartozik. Ebben a részlegben a látogatók sok mindent megtudhatnak a császári udvar mindennapjairól, és néhány dolgot ki is próbálhatnak. A nyitott ajtókon keresztül a Szárnysegéd-szobába lehet bepillantani. A szárnysegéd fõ feladata az volt, hogy azonnal eljuttassa a császárhoz a katonai híreket. Ennek ismeretében érthetõ, hogy közvetlenül az uralkodó közelében került elszállásolásra.

hubhopper

Schloß Schönbrunn - Dísztermek a nemesi szinten

hubhopper